%P 57-71 %L discovery10183546 %T Nordic Noir %D 2023 %N 1 %O This version is the version of record. For information on re-use, please refer to the publisher’s terms and conditions. %J Helikon %V 69 %A Anne Grydehoj %A Csilla (Transl.) Bodroghi %X A 21. században a skandináv krimik hihetetlen népszerűségre tettek szert, példátlanul nagy számban jelentek meg Észak-Európából származó könyvek fordÃtásai, filmek és tévésorozatok. Ezzel egyidejűleg a kutatók is keresni kezdték a választ arra a kérdésre, hogy miért van ilyen hatalmas érdeklÅ‘dés a világ egyébként társadalmilag legsikeresebbnek tartott országainak komor elbeszélései iránt. Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy a bűnügyi regények milyen történeteket mondanak el a skandináv országok életérÅ‘l, és felvet néhány lehetséges magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért olyan vonzóak ezek a történetek a nemzetközi közönség számára. Mivel abból indulok ki, hogy a krimi olyan műfaj, amely a változó társadalmi viszonyokra reagál és azokkal együtt fejlÅ‘dik, elÅ‘ször is szeretnék egy rövid történeti áttekintést adni a műfaj skandináv változatáról, annak meghonosodásától kezdve, a szociáldemokrácia aranykorának tekintett 1960-as éveken át egészen az 1990-es évek elejétÅ‘l kezdve megjelenÅ‘ és az azutáni detektÃvtörténetekig, amelyek már egy drámai változáson átmenÅ‘ jóléti társadalmat ábrázolnak. A fejezet második részében Henning Mankell svéd Ãró Mördare utan ansikte (1991, A gyilkosnak nincs arca, 2002, ill. Arctalan gyilkosok, 2018) cÃmű regényének szoros olvasására vállalkozom, melynek segÃtségével részletesebben megvizsgálom a szöveg kulcsfontosságú témáit és jellemzÅ‘it, valamint a (poszt)jóléti államban végbemenÅ‘ társadalmi változások mediális közvetÃtettségét. Különös tekintettel arra, hogy hogyan ábrázolja a regény az állam és az állampolgár, a földrajzi centrumok és a perifériák közötti viszonyt, valamint a migrációt, a rasszizmust és a transznacionális bűnözést.