%P 57-71
%L discovery10183546
%T Nordic Noir
%D 2023
%N 1
%O This version is the version of record. For information on re-use, please refer to the publisher’s terms and conditions.
%J Helikon
%V 69
%A Anne Grydehoj
%A Csilla (Transl.) Bodroghi
%X A 21. században a skandináv krimik hihetetlen népszerűségre tettek szert, példátlanul nagy számban jelentek meg Észak-Európából származó könyvek fordításai, filmek és tévésorozatok. Ezzel egyidejűleg a kutatók is keresni kezdték
a választ arra a kérdésre, hogy miért van ilyen hatalmas érdeklődés a világ
egyébként társadalmilag legsikeresebbnek tartott országainak komor elbeszélései iránt. Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy a bűnügyi regények milyen történeteket mondanak el a skandináv országok életéről, és felvet néhány lehetséges
magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért olyan vonzóak ezek a történetek
a nemzetközi közönség számára.
Mivel abból indulok ki, hogy a krimi olyan műfaj, amely a változó társadalmi viszonyokra reagál és azokkal együtt fejlődik, először is szeretnék egy rövid történeti áttekintést adni a műfaj skandináv változatáról, annak meghonosodásától kezdve, a szociáldemokrácia aranykorának tekintett 1960-as éveken
át egészen az 1990-es évek elejétől kezdve megjelenő és az azutáni detektívtörténetekig, amelyek már egy drámai változáson átmenő jóléti társadalmat
ábrázolnak. A fejezet második részében Henning Mankell svéd író Mördare
utan ansikte (1991, A gyilkosnak nincs arca, 2002, ill. Arctalan gyilkosok, 2018)
című regényének szoros olvasására vállalkozom, melynek segítségével részletesebben megvizsgálom a szöveg kulcsfontosságú témáit és jellemzőit, valamint a (poszt)jóléti államban végbemenő társadalmi változások mediális közvetítettségét. Különös tekintettel arra, hogy hogyan ábrázolja a regény az
állam és az állampolgár, a földrajzi centrumok és a perifériák közötti viszonyt,
valamint a migrációt, a rasszizmust és a transznacionális bűnözést.