%0 Journal Article %@ 0017-999X %A Grydehoj, Anne %A Bodroghi, Csilla (Transl.) %D 2023 %F discovery:10183546 %J Helikon %N 1 %P 57-71 %T Nordic Noir %U https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/10183546/ %V 69 %X A 21. században a skandináv krimik hihetetlen népszerűségre tettek szert, példátlanul nagy számban jelentek meg Észak-Európából származó könyvek fordításai, filmek és tévésorozatok. Ezzel egyidejűleg a kutatók is keresni kezdték a választ arra a kérdésre, hogy miért van ilyen hatalmas érdeklődés a világ egyébként társadalmilag legsikeresebbnek tartott országainak komor elbeszélései iránt. Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy a bűnügyi regények milyen történeteket mondanak el a skandináv országok életéről, és felvet néhány lehetséges magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért olyan vonzóak ezek a történetek a nemzetközi közönség számára. Mivel abból indulok ki, hogy a krimi olyan műfaj, amely a változó társadalmi viszonyokra reagál és azokkal együtt fejlődik, először is szeretnék egy rövid történeti áttekintést adni a műfaj skandináv változatáról, annak meghonosodásától kezdve, a szociáldemokrácia aranykorának tekintett 1960-as éveken át egészen az 1990-es évek elejétől kezdve megjelenő és az azutáni detektívtörténetekig, amelyek már egy drámai változáson átmenő jóléti társadalmat ábrázolnak. A fejezet második részében Henning Mankell svéd író Mördare utan ansikte (1991, A gyilkosnak nincs arca, 2002, ill. Arctalan gyilkosok, 2018) című regényének szoros olvasására vállalkozom, melynek segítségével részletesebben megvizsgálom a szöveg kulcsfontosságú témáit és jellemzőit, valamint a (poszt)jóléti államban végbemenő társadalmi változások mediális közvetítettségét. Különös tekintettel arra, hogy hogyan ábrázolja a regény az állam és az állampolgár, a földrajzi centrumok és a perifériák közötti viszonyt, valamint a migrációt, a rasszizmust és a transznacionális bűnözést. %Z This version is the version of record. For information on re-use, please refer to the publisher’s terms and conditions.