%0 Journal Article
%@ 0017-999X
%A Grydehoj, Anne
%A Bodroghi, Csilla (Transl.)
%D 2023
%F discovery:10183546
%J Helikon
%N 1
%P 57-71
%T Nordic Noir
%U https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/10183546/
%V 69
%X A 21. században a skandináv krimik hihetetlen népszerűségre tettek szert, példátlanul nagy számban jelentek meg Észak-Európából származó könyvek fordításai, filmek és tévésorozatok. Ezzel egyidejűleg a kutatók is keresni kezdték  a választ arra a kérdésre, hogy miért van ilyen hatalmas érdeklődés a világ  egyébként társadalmilag legsikeresebbnek tartott országainak komor elbeszélései iránt. Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy a bűnügyi regények milyen történeteket mondanak el a skandináv országok életéről, és felvet néhány lehetséges  magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért olyan vonzóak ezek a történetek  a nemzetközi közönség számára.  Mivel abból indulok ki, hogy a krimi olyan műfaj, amely a változó társadalmi viszonyokra reagál és azokkal együtt fejlődik, először is szeretnék egy rövid történeti áttekintést adni a műfaj skandináv változatáról, annak meghonosodásától kezdve, a szociáldemokrácia aranykorának tekintett 1960-as éveken  át egészen az 1990-es évek elejétől kezdve megjelenő és az azutáni detektívtörténetekig, amelyek már egy drámai változáson átmenő jóléti társadalmat  ábrázolnak. A fejezet második részében Henning Mankell svéd író Mördare  utan ansikte (1991, A gyilkosnak nincs arca, 2002, ill. Arctalan gyilkosok, 2018)  című regényének szoros olvasására vállalkozom, melynek segítségével részletesebben megvizsgálom a szöveg kulcsfontosságú témáit és jellemzőit, valamint a (poszt)jóléti államban végbemenő társadalmi változások mediális közvetítettségét. Különös tekintettel arra, hogy hogyan ábrázolja a regény az  állam és az állampolgár, a földrajzi centrumok és a perifériák közötti viszonyt,  valamint a migrációt, a rasszizmust és a transznacionális bűnözést.
%Z This version is the version of record. For information on re-use, please refer to the publisher’s terms and conditions.